Bár az utóbbi évtizedekben néhány kisebb keresztutca (köz) is kialakult, a falu megjelenése alapvetően ma is egyutcás: a falu Fő utcája kelet-nyugati irányban húzódik. Barnag település egységes képe a 18–19. században alakult ki. Az utcaképet a nagyrészt kőből készült, egységes megjelenésű lakóházak uralják, amelyek fontos jellegzetessége az úgynevezett „lopott tornác” vagy gádor a hosszanti házoldalon.
A németbarnagi részen javarészt három, a magyarbarnagi falurészben több helyen két ablak nyílik az utcára, a németbarnagi bejáratok többsége keleti, a magyarbarnagi lakóházaké nyugati tájolású. Az ófalui rész két végén a két templom látható, a falu magjától kissé távolabb (már külterületen) helyezkedik el a két rendkívül szép fekvésű temető.
A katolikus falurészben kisebb kápolna, több kereszt látható.
Barnag település a szomszédos Vöröstóval együtt harmonikus, jellegzetesen Balaton-felvidéki építészeti egységet alkot.
